Bárányhimlő

Latinul varicella.

Kórokozó, terjedés:

Cseppfertőzéssel terjed elsősorban, de a betegséget kísérő hólyagokban megtalálható vírus is fertőzhet. A kórokozó a herpesz vírusok családjába tartozik. Nagyon ragályos betegség, vagyis a testvérek egymásnak rövid időn belül, nagy valószínűséggel átadják, illetve a védettséggel nem rendelkező szülők is biztosan áldozatokká válnak. Olykor hosszú hetekig felborulhat a családok napi rutinja. Jellemző a közösségi halmozódás.

Tünetek, szövődmények:

A lappangási idő 10-21 nap, de a bőrtünetek megjelenése előtt is fertőz már. Kísérheti: láz, gyengeség, étvágytalanság. Az 1-4 mm nagyságú, piros udvarral körülvett, viszkető hólyagok először a fejen, majd a törzsön jelennek meg, a betegség előrehaladtával a végtagok is érintetté válnak. / ritkán a szájüreg is/ Számuk általában 200-500 között van. Láz, levertség is gyakori. A gyógyulás normál esetben 2 hétig tart.

Szövődményes esetekben kialakulhat: a bőr bakteriális felülfertőződése, /a vakarás miatt/, tüdőgyulladás, komoly központi idegrendszeri, valamint több szervi érintettség: /máj, szív, vese, ízület/ a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén / ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra / 30%-ban a baba elvesztését okozza. Családtervezési oltás.

Kik tartóznak a kockázati csoportokba?

• 1év alatti és a 15 év felettiek
• immunkárosodottak /HIV/, akár gyógyszeres kezelés miatt is /szteroid, biológiai terápia/
• terhesek, különösen az első 20 hét
  /alacsony születési súly, végtag, izom fejlődési rendellenesség, kisfejűség, stb­. léphet fel, 1947-ben írták le először, előfordulása ritka/

Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?

• nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike /minden 60.000. beteget elveszítjük a civilizált világban is/
• elkerülhetjük a kórházat
• nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek
• mert versenyelőnnyel indulunk, ha találkozunk a kórokozóval
• a védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk
• miért lenne jobb egy vad vírussal történt fertőzés, mint egy legyengített változatával történő védettség tudatos kialakítása?
• nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét

Védettség:

A védőoltás javasolt mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban. Mielőtt a kisgyermek közösségbe kezd járni, fontos, hogy túl legyen az elsőn. A védettség 14 nap alatt alakul ki. A második beadásával vélhetően már egy életre szólóan győzni tud már a szervezet a vírussal szemben. Ennek legoptimálisabb ideje 4-6 évesen van. Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie. Ha beteg személlyel kerül kontaktusba valaki, az első 72 órában kapott oltással esélye van arra, hogy ne betegedjen meg. 2019 őszétől hazánkban is kötelező védőoltás.